Vidó Márk sörfőzőnk mindössze 24 éves, de már olyan közönségsikernek számító receptek kötődnek a nevéhez, mint a Mange Tak, a Mango Margaret, vagy éppen a legújabb sörünk az Andromeda. Vele beszélgettünk a MONYO-ban betöltött szerepéről, a kraft sörös közegről, illetve hogy milyen stílusok izgatják mostanában a legjobban.

Szia Márk! Kérlek mutatkozz be és meséld el, mi pontosan a feladatod a MONYO-nál!

Sziasztok! Sörfőzőként részt veszek a napi operációban, általában főzök vagy a hidegoldali feladatokat végzem (a tartályban lévő sörökkel foglalkozom). Ezen kívül én kezelem a fahordó-állományunkat, és a termékfejlesztésbe is bele-bele okoskodom.

Mesélj a kezdetekről: mikor és hogyan ismerkedtél meg a kisüzemi sörök világával, és hogy lett ebből sörfőző-karrier?

4 éve a barátnőmtől – azóta már menyasszonyomtól – kaptam pár ilyen sört karácsonyra, ezek voltak a kapudrogjaim. Ezután gyorsan beszippantott a kisüzemi sörök világa, és miután lediplomáztam rájöttem, hogy ez az egyetlen terület ahol igazán el tudom képzelni magam a jövőben. Ekkor még egy multinál helyezkedtem el, ahol 9 hónapot húztam le, majd ekkor láttam, hogy kiszerelésre munkatársat keres a főzde. Gondolkodás nélkül jelentkeztem, majd hál’ isten gyorsan át tudtam nyergelni a főzési oldalra.

Mi fogott meg ebben a világban a kezdetekben, és hogyan változott ez az évek során?

Az a miliő, ami jellemzi a színteret. Az összetartás olyan főzdékkel, akik a piacon a versenytársaid, de az ott dolgozók bármikor kisegítenek, amikor kell. Azt szeretem  legjobban az egész kisüzemi sörös világban, hogy nagyon jó arc emberekkel hoz össze, akikkel mindig ott lesz egy közös pont: a jó sör iránti rajongás. Szerencsére ez olyan dolog, amivel kapcsolatban eddig nem tapasztaltam változást, és nagyon remélem, hogy nem is fogok.

Számodra mitől kisüzemi a kisüzemi? Milyen elvárásokat támasztasz egy kisüzemi sörfőzde által „készített” tétellel szemben?

Szerintem kulcsfontosságú a lehető legkiválóbb minőségre való kompromisszummentes törekvés, és hogy legyen lelke a terméknek. Általában inkább az újdonságokat keresem, így nem bánom ha változatos és innovatív a sör, de egy jól elkészített, csavarok nélküli klasszikushoz is szívesen nyúlok.

Milyennek látod a hazai és külföldi színteret? Érzékelsz jelenleg olyan új és izgalmas trendeket, amikből te is tudsz inspirálódni?

Persze, úgy gondolom, hogy a sörfőzés alapvetően egy gyorsan változó iparág, amit nagyban befolyásolnak és formálnak az éppen aktuális trendek. Ahhoz pedig, hogy valaki potens tudjon maradni a piacon elengedhetetlen, hogy figyelemmel kövesse ezeket a trendeket.

Hogyan kell elképzelnünk azt a folyamatot, aminek a végén nagyobb mennyiségben lefőznek egy adott receptet? Végig tudnál vezetni minket ennek a folyamatnak az állomásain?

Két forgatókönyv szokott előfordulni: vagy Botival (szerk.: marketing manager) leülünk dumálni, brainstorming jelleggel, hogy mik az elképzelések, milyen stílusról van szó, kinek szánjuk a sört. A másik opció, hogy marketing oldalról kapunk egy brief-et egy konkrét csapásiránnyal, és ennek alapján kezdek neki a recepttervezésnek. Innentől kezdve a folyamat többé-kevésbé ugyanaz: megírom a receptet, készítek belőle egy demo mennyiséget, amit kóstolva megbeszéljük, hogy kell-e rajta változtatni, és ha igen, mit.

Summer Series nevű szezonális sörsorozatunk második és harmadik tagjának a receptje is hozzád kötődik. Mit gondolsz, miért tudtál ennyire jól ráérezni erre a vonalra?

Valószínűleg azért, mert az újhullámos vonalhoz tartoznak ezek a sörök – olyan cuccok, amiket magam is fogyasztok, így volt bőven inspiráció, amiből tudtam meríteni. Ilyenkor nagy segítség, hogy a munkám a hobbim is, haha.

A már említett két Summer Series-en kívül milyen recepteken dolgozol még jelenleg?

Felültem én is a pastry vonatra fogyasztóként, sour és stout vonalon egyaránt, így leginkább ezek a stílusok inspirálnak mostanság, ilyen recepteken is agyalok főképp.

Obligát zárókérdés: melyik a kedvenc MONYO-söröd?

Az 5. szülinapi Black Label és a `16-os és `17-es évjáratú Franky-k. Ja meg persze a Mange Tak.